2017. április 17., hétfő

Negyedév - vége - vagy most kezdődik?

Mindig ígérem, hogy sűrűbben fogok írni, de ez valahogy az elmúlt hónapokban ismét nem jött össze. Most nem teszek felelőtlen kijelentéseket, mert nem tudom lesz-e időm, kedvem, energiám a blogot vezetni és folytatni. Kedves barátnőm azonban hónapok óta rágja a fülem, hogy mutassam meg miket alkottam és írjam le, hogy az első negyedévben mit valósítottam meg az eltervezettek közül, vagy milyen új álmokkal, tervekkel bővült a januári fogadalmam. Most eleget teszek ennek a kérésnek és megosztom veletek. Köszönöm, ha velem tartotok és követtek.

Tervek:




2017-es év
Terv Részletezés
Barátok Jobban ápolni a baráti kapcsolataimat.
Sport Heti 2x AVIVA, heti 1-2x Boulder, heti 1x Alakformáló, heti 1x Futás
Diéta, IR Tartani a diétát és változatosabban enni. Több zöldséget fogyasztani!
Vérkép További javulásokat elérni
PCOS Továbbra is tünetmentesnek lenni és az IR-es rosszullét hullámokat csökkenteni.


Költözés Budakalászra Reméljük 2017 Karácsonyát most már tényleg ott töltjük, de ha nem,
akkor sem kétségbeesni és szomorkondi.
Tánc Jó lenne eljutni salsázni, de ahogy 2016-ban, 2017-ben sem dől össze a világ,
ha ez nem sikkerül.
Színház 1x-1x elmenni egy jó, - akár picit drágább - minőségi darabra.
Kipróbálni valami újat 2017-ben is szeretnék kipróbálni valami újat. :)
Utazás Ha nyáron nem is, de mint 2016-ban akár télen elmenni egy pár napra
valahova csak kettecskén.
Párkpacsolat Megértőbbnek és türelmesebbnek lenni. Nehéz év áll előttünk.
Ápolni a kapcsolatunkat és támogatni egymást.
Család Többet játszani Artúrral. És több közös programot csinálni családilag.



És a valóság:

Sok minden történt azóta, hogy ezt a kis táblázatot elkészítettem januárban. Kezdjük a közelmúlt eseményeivel, és ezzel reflektálva picit a párkapcsolatot érintő elhatározásokra. Úgy gondolom, hogy minden tőlem telhetőt megtettem, de jobb volt belátni, hogy ez már nem működött. Ragaszkodtam egy álomhoz, egy emberhez, akit szerettem, és azt gondoltam vele valóra válthatom a családról alkotott képemet. Tévedtem. A különbözőség úgy éreztem, nem lehet akadály. Megváltoztam, idomultam, próbáltam elfogadni azt, amit néha kb. lehetetlen volt. Barátok intettek, nem értettek, de mégis velem voltak jóban, és leginkább rosszban is. Ez persze még inkább igaz az elmúlt napokra. Soha nem gondoltam volna, hogy ennyien szeretnek, és velem vannak. Lélekben támogatnak, erősítenek, segítenek elfogadni, túllépni, más szemszögből nézni az elmúlt három évet. Ezzel pedig az első pontra vissza is térhetek a táblázatban. A baráti kapcsolataimat ugyan néha nyögvenyelősen sikerült ápolni, de valahogy mégis az igaz barátaim mindig mellettem voltak, vannak. Néha messziről figyelve az életemet, máskor húsvér közelségből. Volt egy olyan pont a felsorolásban, hogy ha csak 1-1x is, de színházba menni. Akkor azonban minőségi darabot megnézni, jó helyről, nem sajnálva a költségeket, mert ezek azok az élmények, amikre évek múlva is jó visszaemlékezni. Szombat este elmentünk barátnőmmel az Operettszínházba és megnéztük az Ének az esőben c. darabot. Filmben is nagyon szeretem, ezért reméltem, hogy musicalben is olyan remek lesz. Nem is tévedtem. Igazgatói páholy melletti helyünk volt, első sorból. Felszabadultan nevettem, sőt volt, hogy félhangosan vihogtam, - ami talán leírva ciki, de annál jobb érzés volt - majd a szünetben jött a meglepi. Nem vettem még soha ilyen "puccos" helyre jegyet, ezért nem tudtam, hogy a drága hely mellé állófogadás, pezsgő, üdítő és külön mosdó dukál. Felemelő élmény volt az egész, úgy ahogy van.  Soha nem fogom elfelejteni ezt az estét. És azt sem, hogy utána életemben először tüntettem. Ez a kettő egymás után eléggé furcsa párosítás, két nagyon más élmény, de mégis. Ettől lett aztán csak igazán felejthetetlen a szombat este.
IR-PCOS-Vérkép: Megdöbbenve tapasztaltam reggel, mikor vércukrot mértem, hogy tökéletes. Azt gondoltam magamban: "Ez hogyan lehetséges? De ennek magasnak kéne lennie, pláne az elmúlt napok után..." Nem volt az. 5.3 éhgyomi vércukorérték. Nem rossz. Arról nem is beszélve, hogy a nagylány témák sem fájnak annyira, mint pár hónappal ezelőtt, amikor már endometrózissal "fenyegetőzött" az orvosom is. Most még gyógyszerre sem volt szükségem. Az ember képes megbetegíteni és meggyógyítani önmagát? - Költői kérdés volt, hiszen tudjuk a választ...
Sport: Február 20-án ebben is új időszámítás kezdődött. Nem AVIVÁzom. Úgy érzem nem segített, talán még ártott is. Nem mászom falat. Eleinte anyagi akadályok miatt, most inkább már csak azért sem, mert rá kell jönnöm, magamtól másztam e volna valaha falra...- és ha igen lesz a válasz, akkor valószínű magasabbra fogok jutni, mint korábban. Személyi edzőhöz járok és rengeteget izmosodtam, erősödtem. Nem tartom kizártnak azt sem, hogy ezentúl végre megtalálom az igazi motivációmat és nem lesz olyan nehéz rávenni magam a sportolásra sem. Tegnap ennek örömére egy órát szobakerékpároztam és közben súlyzóztam.
A többire nem reflektálnék most. Szerintem értitek az okokat.

Új álmok és régiek leporolva

Szeretnék egészséges lenni, fitt és életörömmel, életerővel teljes. Ezért pedig meg fogok tenni mindent. Bárki lesz majd a párom, nem lehet olyan ember, aki miatt újra feladnám egy percre is magamat, és azokat a dolgokat, amik nekem fontosak. Barátok, tánc, színház, tanulás, öltözködés vagy bármi más ezeken túl is. Az az ember, aki a férjem, a gyerekeim apja lesz, szeressen, fogadjon el úgy és olyannak, amilyen vagyok. Ne akarjon átformálni, megváltoztatni.
Kreatív vagyok, ügyes, okos és vonzó. Megérdemlem a boldogságot és azt, hogy valaki boldoggá tegyen.

Legyen ez a végszó most. Legközelebb hozok pár alkotást, amelyeket az elmúlt negyedévben sikerült készíteni.
Addig is csak bátran, előre.