2015. október 26., hétfő

Aludj csak, én álmodom (10. heti menü)


Néha jobb álomvilágban élni, mint a valóságban, de aztán muszáj sajnos felébredni és hétfőn munkába menni. A hétvége nyugalma, a sütés öröme, a magány csendje után furcsa volt ma ismét beülni az asztalom és számítógépem mögé a munkahelyemen. Vissza húzott a szívem a konyhába, a frissen kisült pogácsa és kenyér illatához. Szerelmem segítő kezeihez, aki vasárnap társam volt a sütésben és főzésben. Idilli, meghitt pillanatok. Ilyenből kéne még egy tucat.

Hosszú hétvége ide, hosszú hétvége oda, összességében nem sokat pihentem. Ez azonban most másfajta fáradtság. Ahogy már írtam, bevettem magam szüleim konyhájába és új erődítményt alakítottam ki magamnak. Napi szeánszom részeként felpakoltam a nagy batyumat, átcipeltem, ami még esetleg hiányzott a teljes sikerhez, majd kiadós alkotói tevékenység után, rituális befejezéssel lezártam a tűzhely gombjait, ellenőriztem a hűtőszekrény ajtaját, biztosan jól záródik-e, és újabb felpakolással hazavittem, amire ezek után már csak otthon volt szükségem. Két nap, két kenyér, két főétel, egy leves és rengeteg pogácsa, egy félresikerült kölestorta. Még a magányos órákat is visszasírom és a kudarcok is gyönyörködtetnek.

Közös főztünk
Párom a nagy sütés-főzés után végre elrabolt. Szegénynek keresztbe húztam a számításait a  pogácsámmal, amit ő nem annyira bánhatott, maximum engem ehetett a fene, hogy milyen romantikus sétától fosztottam meg magam ezzel, és vajon hova vitt volna el. Talán majd egyszer megtudom. A délután rövidsége azért egy kis sétát és kalandos erdei ösvényt mégiscsak tartogatott a számunkra. Ellátogattunk a házikóhoz, hogy megcsodálhassam milyen ügyesen haladt a hétvégén nélkülem, majd a patak partján, ami egy kisebb hegyecskében (na jó lehet csak domb) torkollik felmásztunk a csúszós, színes avarral tarkított meredek hegyoldalon. Enyhe para és sikoly kíséretében csörrent meg a telefonom, hogy szüleim hazaértek és köszönik a finom pogácsát. Normál körülmények között örömködtem volna a dicséretnek, de amikor az életemért küzdök egy csúszós erdei úton és kezdek pánikolni, hogy soha nem jutunk ki, - holott tudom, hogy ez az erdei kis rész előbb utóbb egy földútba torkollik - nem annyira értékeltem a hívásukat. Jogos tehát a kérdés, miért vettem akkor fel a telefont? Magam sem tudom. Egyrészt büszkeségből, hogy tudassam velük épp hagytam magam elrabolni az erdőbe, másrészt, hogy enyhe segélykiáltást adhassak feléjük, az erdő fás, csúszós, tele van szúrós bokrokkal és különben is kidugtam az orromat a négy falközül. A kalandos szakasz persze nem tartott tovább negyed óránál, de annál több izgalommal, amikor meg meg csúszott valamelyikünk.

A séta után jól megéhezve rákészültem, hogy gránátalmát egyek. Életemben nem ettem még, de mindig hajtott a kíváncsiság, hogy milyen lehet. A gránátalma illatosítású tusfürdőt (Yves Roscher), folyékony kézmosó szappant (Alverde) vagy a golyós dezodort (CD deo vagy Dove) nagyon kedvelem. Az eladó elmondta hogyan kell szakszerűen gránátalmát enni, google jó barát ott is jól lecsekkoltam a technikát, majd kiderült párom édesanyja profi csak éppen eltitkolta. Küzdelmeimet látva, egy idő után megszánt, - egyesével ettem a kis kocsonyás magokat - és megmutatta, hogyan lehet gyorsan és hatékonyan kifejteni a zamatos kis magvakat.

Az uzsonnát követően miséztünk, majd megvacsoráztunk és összebújva, mint két manó filmet néztünk. Lehet fura az ízlésem, de hatalmasakat kacagtam a Spy című 2015-ös filmen. Aranyos, humoros, néha talán az erőltetettségtől bájos mozifilm. Nézzétek meg, és mondjatok róla vagy rólam ítéletet.

Ezek után kérdezem én, csodálkoztok, hogy púpnak a hátam közepére képzeltem a mai napot? 
És még a patikusnak is sikerült megríkatnia... Komolyan mondom nincs rosszabb, mint az élettől és munkájától - a szakma tévesztés miatt vagy ki tudja ténylegesen mi miatt - megkeseredett emberekkel való találkozás. Azért mész patikába, mert segítségre van szükséged. Meg tudtam volna rendelni internetről is a kalciumot, ami kellett, de mivel nem ezt tanultam, dunsztom nincs az összetevők mikéntjéről. Tehát odamegyek, és kérdezek. A szomorú az, amikor bunkók veled és a kb. nullás kémiatudásoddal jobban tudod mint ők, hogy a szacharóz az beza cukor... Minősíthetetlen volt a szakértelme és a kedvessége. És most gondoljatok bele. Mi van akkor, ha komoly cukorbeteg vagyok. Odamegyek a patikába és megmondom, hogy kérnék szépen kálciumot, ami cukor és laktózmentes. Jóhiszemű vagyok, és bízom a hozzáértésében, majd hazamegyek, megiszom a fincsi pezsgőtabimat és bekómálok.... Egy klasszikust idézve: "Ez nonszensz!" (A klasszikus egy kedves tanárom, kollégám, akinek ez a szavajárása, ha valami abszolúte hülyeség, vagy elfogadhatatlan.)

Ismét sikerült bő lére eresztenem a hétvégémről írtakat. De hogy ne csak rólam és az életemről szóljon a mai bejegyzés két közérdekű információt is megosztanék, no meg a pogácsám receptjét, amit saját magam alakítottam át IR baráttá.
Az első, hogy amint láthatjátok megújult a blog. Új menüvel, címkékkel, keresővel, tematikus bontással érhetitek el a számotokra legérdekesebb praktikákat, recepteket, trükköket. 
A heti menüm a bejegyzéseknél is megjelenik majd, de kiemelten is közlöm a Heti menüpont alatt. Ezen túlmenően, a recepteket is eléritek majd a felső sávban.
Bízom benne, hogy továbbra is velem tartotok, követitek a kalandjaimat és együtt alkottunk valami szépen, jót vagy esetleg finomat.

Aludj csak, én álmodom. Csukott vagy nyitott szemmel, de álmodom. Mert álmok nélkül mit ér az élet. Küzdj, hogy elérd a leghőbb vágyad!




10. heti menü

2015. október 26., hétfő
Reggeli: kolbászkarikák, paprika, tk. kenyér
Tízórai: házi zabkeksz, kávé
Ebéd: brokkolis-répás tejszínes hús durumm tésztával
Uzsonna: gránátalma, házi sajtos tk pogi
Vacsora: tárkonyos raguleves, sajtos pogácsa

2015. október 27., kedd
Reggeli: sajt, zöldség, sült hús, tk. kenyér
Tízórai:házi zabkeksz
Ebéd: sült husis szendvics, zöldséggel
Uzsonna:alma
Vacsora: majonézes virslisaláta

2015. október 28., szerda
Reggeli: sajt, zöldség, sült hús,tk. kenyér
Tízórai:házi zabkeksz
Ebéd: virslisaláta
Uzsonna:alma
Vacsora: husi lesütve, zöldségkörettel

 2015. október 29., csütörtök
Reggeli: sajt, zöldség, tk. kenyér
Tízórai:házi keksz
Ebéd: sült husis szendvics, zöldséggel
Uzsonna:alma
Vacsora: tavaszi zöldséges tekercs bulgurral (Recept: Az áfonya mámora blogról)

 2015. október 30., péntek
Reggeli: zabkása
Tízórai: zabkása
Ebéd: tavaszi zöldséges tekercs bulgurral (Recept: Az áfonya mámora blogról)
Uzsonna: alma
Vacsora: tonhalas töltött cukkini


 2015. október 31., szombat
Reggeli: zabkása
Tízórai: zabkása
Ebéd:(kitalálás alatt)
Uzsonna: alma
Vacsora: (kitalálás alatt)


 2015. november 1., vasárnap
Reggeli: kenyér, virsli vagy kolbász, zöldség
Tízórai: zabkása vagy keksz
Ebéd:(kitalálás alatt)
Uzsonna: alma
Vacsora: (kitalálás alatt)


Tejfölös-sajtos pogácsa

Hozzávalók:

  • 60 dkg liszt (25 dkg teljes kiőrlésű búza lisz, 20 dkg fehér búza liszt, 15 dkg rozs liszt)
  • 25 dkg vaj
  • 2 evőkanál olivaolaj (nekem túl zsíros lett, ezért ez lehet elhagyható, állagtól függ)
  • 30 dkg sajt lereszelve
  • 2,5 dkg élesztő
  • 250 g tejföl
  • 2 tk só

Kenéshez:
  • 1 tojás
  • 15 dkg sajt

Elkészítés:
1. A liszteket, a reszelt sajtot az olvasztott vajat, olajat, sót, tejfölt egy keverőtálba teszem.
2. Az élesztőt rámorzsolom.
3. Az egészet jól összekeverem és összegyúrom, pár percig kézzel dagasztom.
4. Fél óra órát pihentetem.
5. Ezt követően átgyúrom az egészet és kinyújtom a tésztát 1 cm-esre. Attól függ milyen vastag pogikat szeretnék.
6. Kiszaggatom, sütőpapíros tepsire rakom.
7. A tetejét megkenem tojással és sajtot szórok rá.
8. Kb. 10 percig sütöm (alul-felül) 200°-on. Lehet kevesebb is elég, folyamatosan figyeljük.
 (Én 3 tepsit ettem be egyszerre, ezért tovább tartott és folyamatosan cserélgetni kellett, ez rossz technika.)


* A Receptek menüpont alá a pogácsán túl feltöltöm a hétvégi kenyereim és a brokkolis-répás tejszínes husis tészta receptjét is.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése