Új kenyér ünnepe, avagy ahogyan én ünnepeltem - Esküvők, laboreredmények, kenyérsütés és recept

Ahogyan azt már az előző bejegyzésemből is tudjátok, az idei augusztusunk nagyon sűrű. Az egész hónapból mégis, az elmúlt hétvége volt számomra az egyik legizgalmasabb és legfárasztóbb.

Kiegészítésként jegyzem meg, hogy ezen kívül, még egy izgalom és örömünnep hátra van augusztus 27-én , amikor párom testvére köti Isten színe előtt össze életet menyasszonyával.

Most mégis néhány mondatban had emlékezzek meg az augusztus 19-ei lagziról, aminek nemcsak öröm oldala, de IR szempontból picit negatív hátulütője is volt, és ezért tartom lényegesnek lejegyezni. 

Legjobb barátnőm férjhez ment! Kimondta a boldogító igent :) Én pedig szépen végigkönnyeztem az egészet. Álomszép menyasszony volt, visszafogott, letisztult vonalú, különleges ruhájában. Ha pár hónap múlva lesznek képek és engedélyezi, akkor megosztom veletek a közös fotónkat, hogy ti is lássátok milyen káprázatosan szép volt és nem csak az elfogultság szól belőlem ;) Az örömbe számomra másnap egy kis üröm is vegyült, mert a picit több alkohol (3 pohár rosé és 2 erdélyi pálesz), a késői vacsora, és a fáradtság, megtette a hatását. Másnap szédülés, egész napos kézremegés, étvágytalanság és kedvetlenség. És valami irdatlan mélyről jövő fáradtságérzet.

Sokszor olvastam már fórumon és blogokon, hogy IR-esként csak csínján bánjunk az alkohollal, de most meg is tapasztaltam. Szép és jó dolog a mulatozás, de talán nekünk (IR-eseknek) nem célszerű "elfoglaltság". És ami nálam nehezítette a helyzetet, hogy augusztus 20-án békés tűzijáték nézés helyett, - hozzáteszem évek óta nem láttam sajnos - ismét egy esküvőre voltunk hivatalosak. Sokat őrlődtem a rosszullét mellett, hogy most hagyjam cserben páromat és menjen egyedül a buliba, ha már a templomin ott voltam vele, vagy ne tegyem ezt vele, hiszen ő is eljött velem a barátnőm esküvőjére és úgy illik, ha vele tartok a lagzikba is. Nem tudom ő mennyire bánta meg, hogy magával vitt végül - azt állítja, hogy nem bánta meg semennyire -, de sajnos éjfélig sem bírtam a bulit. Viszont, hogy pozitívumot is írjak, a képvetítés nagyon ötletes volt és jól sikerült, plusz menyasszonytánc helyett az ifjú pár gyerekkori holmijai kerültek árverésre. Mind a kettő annyira tetszett, hogy valami hasonlót a saját lagzimon is szívesen "viszontlátnék".

Összességében hiába tudtam előre, hogy augusztusban minden hétvégén két esküvő IR-esként megterhelő lesz, most meg is tapasztaltam, hogy egy kis "tivornyától" mennyire oda tud lenni a szervezetem.

Amennyire örültem a hét elején, mikor a háziorvos megdicsért (kiderült, hogy évente kell(ene) teljes körű labort csináltatnia, ha gyógyszert ír fel nekem), úgy féltem és rettegtem a mai MensMentises vérvételtől és eredményétől. Nem is tudom mikor volt utoljára normális a vércukor szintem. Talán négy-öt éve. De amióta tudok az IR-ről a háziorvos által kért labor alkalmával (augusztus 11.) volt az első, hogy TÖKÉLETES lett ez az érték. Amikor megláttam majdnem sírtam a boldogságtól. 5.4 ! Álom :) Azzal vigasztaltam ma magam, hogy most nem néznek vércukrot "csak" hormont, és talán arra nem hat az alkohol. Bár tudja a fene. Összességében az értékeim a mai labor alkalmával is javultak a két hónappal korábban mértekhez képest, tehát a hétvégi rosszulléten kívül más "mellékhatása" nem volt az én kis felelőtlen ivászatomnak. Mindenesetre most megfogadtam, hogy innentől tényleg csak ésszel! 

És a labor eredmények örömében már csak egy szégyenkezni valóm maradt, az pedig a sportolás terén tanúsított életmódváltásom, ami nem következett be. Elszomorít, hogy még nem sikerült megtalálnom azt a sportot, ami örömet okoz. Szeptemberbe megpróbálok most már erre is nagyobb hangsúlyt fektetni. Az eredmények azt igazolják, hogy jó úton járok. A diéta hatásos és a munkahely váltás merőben jó hatással volt mind a szervezetemre, mind pedig a lelkemre.

Végezetül, hogy az eredményeket megünnepeljem és azért hangyányit augusztus 20-áról is megemlékezzek, hétvégén kenyeret sütöttem. Ennek a receptjét és a képét most meg is osztom veletek.

• 2,5 dkg élesztő
• 20 dkg BL55 finomliszt
• 40 dkg teljes kiőrlésű tönköly búzaliszt
• 3 csapott teáskanál só
• 2 dkg vaj
• 4 dl víz

Minden alapanyagot gyúrj össze, de csak annyi vizet adagolj hozzá, amit biztosan felvesz. Ha picit ragadós itt nem gond. Lehet belőle kenyeret formálni vagy bagettet, én kenyeret sütöttem.

200°-on alul-felül sütéssel hideg sütőben 50-55 percet, előmelegítettben 40-45 percet sütöttem. Ha zsemle vagy bagett, akkor 30 perc hideg sütőben, előmelegítettben kb. 20-25 perc a sütési idő.

Erre a mennyiségre számolva:

Reggeli 30 g ch: 42,45 g

Vacsora 45 g ch: 63,68 g

Augusztus az esküvők hónapja

Akárhogyan tervezem el, hogy most sűrűbben írok, egyszerűen nem sikerül. Intenzív ez a nyár és pörögnek az események. Munkahely fronton ismét változás lesz, mert ugyan sok kedves embert ismertem meg a választott helyemen, de valahogy ez sem volt az igazi. Nem adom fel, megyek tovább. 

Sokan úgy gondolhatják, hogy "na mit variál ez itt össze", nekik üzenem és ismétlem: NEM ADOM FEL! Keresek, amíg rá nem találok arra a helyre, ahol az emberek és a munka is megfelelő ahhoz, hogy az egészségem javuljon, sőt  tünetmentes életet éljek.

Az ürömben azért sok az öröm is. Egyrészt van hova mennem és alig várom, hogy elkezdhessem a munkát az új helyen... :) Másrészt van időm segíteni a páromnak a háznál és kivenni a részemet a munkából. Például a ház új talapzatához segítettem csákányozni, ásózni, lapátolni... Vagy a pince tetejéről felkapálni a földet és talicskára szórni... Továbbá téglát pucolni, mert hogy a régi téglák még nagyon jól beépíthetők lesznek a házba. Ilyeneket és hasonló feladatokat végzek lelkesen, miközben van lehetőségem páromat lelkileg támogatni és vele együtt álmodozni.

Szeretem ezt az időszakot még akkor is, ha sok nehézségbe ütköztem az elmúlt bő fél évben. Elsőre azt mondanám, hogy ez az év telis-tele van kihívásokkal, feladatokkal, amikhez néha úgy érzem nincsen már elég erőm. Aztán mindig rájövök, hogy van és még lesz is, mert az álmaimat soha nem fogom feladni. Lehet örök álmodozó vagyok és már az óvodában is kis naiv volt a jelem, de a szüleimtől megtanultam, hogy az álmok visznek előre és azokért küzdeni kell.

Az augusztus hónap a változásokon, a kihívásokon túl, csomó esküvőt is tartogat számunka. A mai napon kezdetét veszi az "esküvőszezon". Ma kedves barátaink fognak örök hűséget fogadni egymásnak, és figyelmességükkel nagyon meghatottak. A menyasszonynak is több érzékenysége van, ezért talán nem kéne, hogy meglepő legyen, de a násznép felé olyan gesztust tettek, amit eddig még nem tapasztaltam. Megkérdezték előre, hogy kinek milyen érzékenysége, allergiája van, majd vállalták, hogy részükre külön ételt rendelnek és állítanak össze. Ha egymás felé is ilyen figyelmesek és odaadóak lesznek egész életükbe, akkor úgy gondolom sok gond nem lehet majd a házasságukban. Ami pedig esetleg mégis felmerülne, azt ügyesen meg fogják tudni oldani.

Jövő héten többek között legjobb barátnőm megy férjhez, amit még mindig nehéz elhinni, de boldog vagyok, hogy részese lehetek majd ennek a szép eseménynek. Furcsa lesz, hogy most már asszony lesz a lányból, akit tini korom óta ismerek :) 

Az esküvői sort augusztus végén párom testvére és menyasszonya zárja, akik polgárilag most szombattól férj és feleség lesznek. Boldog vagyok, hogy ők is belevágnak a közös nagybetűs életbe és egy családdá válnak.

Az augusztusi esküvőszezon után reméljük ezekben az új családokban bőséges gyermekáldást hoz a jó Isten.

Baba alvókában most már egyre jobb vagyok, szóval innen is üzenem ezeknek a pároknak:
Hajrá, babára, babákra fel! ;)