Egy félresikerült ebéd története

Bánatban öröm, örömben bánat, néha így van ez a főzéssel is. A héten egyelőre még mindig nem sikerült helyreállítanom a lelki egyensúlyt, tornázni, főzni, párommal is eleget lenni és PIHENNI.

Szerdán pedig rajtam volt a sor, most hogy anyukámmal újra egymásra főztünk.

 Ennek örömére kimentem a Bosnyák téri piacra és megejtettem a heti nagybevásárlást. Húst, májat, szalonnát, zöldségféléket és gyümölcsöket vettem az aznapi vacsorához, illetve másnapi ebédhez. 

A húsvásárlás soha nem volt az erősségem. A hús szagától is rosszul voltam, ha beléptem egy hentes üzletbe, hát még amikor a véres ereket meglátom szeletelés közben. Tehát ez egy új és ismeretlen terület számomra. Kolléganőmnek hála az elmúlt néhány hónapban elkezdtem ismerkedni a piacozással. Előtte ki se mertem dugni az orromat mondván, túl félelmetes, tele van árussal, és annyiszor volt mindenféle késelős történet a piacon, hogy még veszélyesnek is gondoltam. Tehát ezt leküzdve a nyáron elkezdtem vele felfedezni a piacot, hogy mit miért és hol érdemes vásárolni. Vissza kanyarodva a mostani körúthoz, úgy gondoltam itt az ideje barátkozni a húsvásárlással is. A pulykahússal már nagyjából kibékültem, a csirkével és a maradék kis tollakkal is, amiket csak ki kell húzogatni és megmosni, na de hogy annyira bátor legyek, májat vásárolok és házi májkrémet készítek, ez az egész családomat meglepte.

Első megdöbbenésem az volt, hogy a máj csúnya, zsíros, véres és szívvel, zúzával van összemixelve. Miért nem lehet csak natúre májat árulni, ha az ember lánya májat szeretne venni? Biztos van rá értelmes magyarázat, de számomra ez egyelőre rejtély. Második kérdésem, hogy hogyan lehet megbarátkozni és megszokni ezt a véres, sikamlós belsőséget, hogy képes legyél előkészíteni és megfőzni, vagy megsütni a családodnak? Életem eddigi szakaszáig undorodtam minden belsőségtől és az ízéért sem rajongtam. Most a hétvégi Kisa Judit tanfolyam és a májpástétom receptje ilyen csodákra ösztökélt, hogy ezt is kipróbáljam. Laktózérzékenységem hátulütője, hogy szeretem a májkrémet, de nem lehet tejmentes májast kapni. Jó, rendben. A gyulai májasban létezik most már nyomókás laktóz és gluténmentes változat, de az akkor sem az igazi.

Egy életem, egy halálom, megcsináltam Judit receptjét. Legnagyobb meglepetésemre és örömömre, ízlett. Még a végén megszeretem a májat. Persze csak halkan mondom, nehogy anyukám meghallja és sűrűbben készítsen májat ;-)

Ez volt a szerdai alkotás örömteli része. Aztán jött az örömben az üröm. Anyukám küldött nekem egy remekbe szabott receptet. Legalábbis ezt gondoltuk. Akkor még mind a ketten, azóta meg csak veszekszünk rajta, ki és hol rontotta el.

Leírom a receptúrát és utána megosztom veletek a tapasztalatokat.

Pulykamell savanyú káposztával tepsiben sütve

Hozzávalók 4 adag:
- 80 dkg pulykamell
- 50 dkg savanyú káposzta
- 25 dkg bacon
- 25 dkg csípős kolbász (félszáraz)
- 60 dkg burgonya
- 2 közepes db alma
- 2 db paradicsompaprika
- 4 közepes fej vöröshagyma
- 0.5 dl napraforgó olaj (én olivát használtam)
- só ízlés szerint

Elkészítés:
1. Az almát, a krumplit, a hagymát, a paprikát duci gerezdekre vágjuk, a kolbászt karikázzuk, a szalonnát nagyon vékonyra szeljük (vagy szeleteltet veszünk).
2. A tepsi közepét kirakjuk a szalonnával.
3. Ráfektetjük a hússzeleteket, arra a káposzta felét.
4. Kirakjuk a kolbászkarikákkal, rátesszük a káposzta másik felét és beborítjuk szalonnacsíkokkal.
5. Köré rakjuk a krumpli, hagyma, paprika és alma gerezdeket, megsózzuk és olajjal locsoljuk.
6. Forró sütőbe téve, közepes állásnál lassan sütjük, hogy jól összeérjenek az ízek, azaz lassan piruljon.

Észrevételek és hozzá fűzött megjegyzések:

Ha elsőre nem tűnne fel, iiiiiszonyatosan zsíros és nehéz étel.
ZSÍROS! NEHÉZ! FELFÚJ! ROSSZUL LÉT!

Este 8 órára készült el az étel. Persze ilyenkor a szakácsnő tart egy minimális főkóstolót. HIBA. Aztán rájön, hogy rosszul van, mert megnyomta az étel az amúgy már korgó gyomrát.

Másodjára ebédre, kenyérrel is nehéz és még másnap is felfúj, majd enyhe rosszullétet produkál. Pláne, ha valakinek érzékenyebb a gyomra - lásd én - és nem bírja a túl nehéz ételeket.

Az ízvilága különben nem lett volna rossz, de mondanom sem kell, nem embernek való. 

Összességében elmondható, hogy nem érte meg a fáradtságot. Lassan is készült el és borzalmasan rosszul voltam tőle. Aki szereti az ilyen jellegű ételeket, tegyen egy kísérletet, de én szóltam előre! 

Tudom, tudom már megint evésről írtam és a takarítást, háztartást elhanyagoltam.

Hozzáteszem most is épp megy a mosógép és hamarosan - bár ez is étkezéssel függ össze - nekiállok Kisa Judit bonbonjának. Ha szeretnétek jön a recept is, de ha sok lesz a receptekből, jelezzétek és másról is regélek. 

Holnap viszont ismét táplálkozással kapcsolatos előadásra megyek, ezért még nézzétek el nekem, de erről fogtok kapni egy beszámolót. Étrend tökéletesítés lesz a téma. Mit, mikor érdemes enni és miből mennyi az egészséges.

Jövő héten - de ha ügyes vagyok előbb - érkezik egy interjú arról, hogy nagyszüleink miként tanulták meg a háziasszony létet. Tényleg irigylésre méltó az ő életük és jobb lenne akkor élni? Vagy csak a mostani világot kéne élhetőbbé és nő barátabbá tenni? Erről is szó lesz a beszélgetésben.