Hosszú és nagyon fárasztó hét van mögöttem, de túléltem. Nem adtam fel, tovább küzdöttem és valamilyen szempontból nyertem. Nyertem, mert szembe néztem a kihívásokkal. Nyertem, mert minden áldott nap felvettem azt a képzeletbeli kesztyűt és megvívtam a magam harcait.
Hét közepén jött kolléganőm - megérdemelt szabadsága után - és elhozta nekem a várva várt koszorú alapomat és díszeimet. Szuper volt péntek este karácsonyi dalocskákat hallgatni és kézműveskedni. Sajnos némi technikai malőr - kifogyott a ragasztópisztolyomból az összes tartalék patronom - hátráltatta a mutatványt, de párom segítségemre sietett és hozott nekem utánpótlást. Majd a segítségével picit gyorsabban tudtam haladni, mert adogatta a virágokat is. Jó volt közösen elkészíteni az adventi koszorút és együtt meggyújtani az első gyertyát. Ritkán dicsérem magam, de most engedjétek meg nekem. Szerintem elképesztően szép lett :)
Szombaton ismét levelezős hétvége volt, ami azt jelenti ismét dolgoznom kellett menni. Nem kicsit várom már az év végét. Azért, hogy vicceset is meséljek nektek, a fáradtságomat mi sem bizonyítja jobban, péntekre főztem vöröslencse főzeléket, amit picit odaégettem - ilyen még nem volt - majd gondosan otthon felejtettem, az egyetemi kulcsommal, és telefontöltőmmel együtt. A telefontöltő csak azért fájt, mert este már nem töltöttem fel az aksit, mondván majd holnap munkában. Reggelre 20% alá ment... Szerencsémre egyik kolléga kölcsönadta a töltőjét, ebédidőben kiszaladtam gyrosért, amihez kaptam kölcsön egy beléptetőkártyát is. És most jön a csúcs, szombaton bevittem a vöröslencsét és egy zacskó virslit. A virslire az volt írva főzve vagy serpenyőben. Azt hittem mikróban is lehet...Végül nem mertem a mikrót megkockáztatni, így összedugtuk a fejünket egyik kolléganőmmel, hogy na most ezt mégis hogyan lehetne megfőzni... És jött az isteni szikra VÍZFORRALÓ.... :D Vizet forraltunk, beletettük, vártunk 4 percet és megettem. Még itt vagyok, tehát nem lett annyira rossz a végtermék, de nem csinálnám újra így. :)
Sajnálom, hogy itt a vasárnap. Szeretnék pihenni. Téli álmot aludni és ki sem kelni az ágyból napokig. Szeretném, ha valaki ágyba hozná a reggelit, ebédet és vacsorát. Ha filmet nézhetnék és olvashatnék egész nap. Csak úgy lennék és nem csinálnék semmi hasznosat. Mit meg nem adnék ezért most. De még két kegyetlen hosszú hét áll előttem, előttünk. Nem lesz könnyű, de küzdök tovább, mert mást nem tehetek.
Új recepttel most nem tudok szolgálni. Igazából csak szerettem volna nektek beköszönni, és elmondani, hogy még itt vagyok. Nem hagylak titeket cserben, csak éppen fáradt vagyok ezekben a hetekben és a háziasszony lét nem mindig játék és mese. Picit a háztartást elhanyagoltam. Minimalistán csak azt csinálom meg, amit nagyon muszáj. Mosogatás, mosás, porszívózás (ha már nagyon muszáj és egy csótány láttán kiugrom a bőrömből és ijedtemben befújom izomból a szoba közepén, ami után muszáj takarítani...)
Jövő hétvégén reményeim szerint egy új tornával ismerkedem meg, amiről majd beszámolót is írok nektek. Ti hallottatok már az AVIVA tornáról? Ha igen, kérlek osszátok meg a tapasztalataitokat velem, mert nagyon érdekel ki hogyan élte meg, milyen változásokat hozott az életébe é hasznosnak találta-e?
Mindenkinek boldog Mikulást és áldott 2. advent vasárnapot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése