Ez a hét egy igazi ünnepsorozattal volt. Kedvesem szerdán ünnepelte a születésnapját, de hogy hogyan lett ebből egy egész sorozat?
Most már tudtam mik az ő családi szokásaik, ezért előre el tudtam tervezni mindent.
(-1 nap) Először, kedden egy elő ünnepi vacsorával vártam haza. Pulykapörkölt borsikafűvel megbolondítva, gyömbéres-kurkumás tésztával. És a szülinapi ajándék átadása, mert már nem bírtam tovább várni. Egyik gyenge pontom a türelem...Csoda, hogy október 31-től, amikor is megrendeltem a meglepetését, kibírtam november 24-ig. :)
(0. nap) A nagy napon pedig anyukája örvendeztette meg egy finom tortával és sütőtökkel, hogy én is tudjak mit falatozni. Meglepetésben ekkor sem volt hiány és padlót fogott az én egyetlen szerelmem.
(+1 nap) Végül eljött a már beígért és előre egyeztetett, ünnepi vacsora időpontja is, a csütörtök. Tavaly szerettem volna egy ínycsiklandozó vacsorával meglepni, de akkor nem sikerül. Még akkor beszeretem a BUTLERS-ben kapható szívalakú durumm tésztából. Mindenképp olyat szerettem volna kreálni, amihez ez passzol. Mivel sertést ritkán sütök, ezért ez volt a másik irányadó. Sertés karajból fog készülni a vacsora. Fele házilag készített mustáros, sós, fokhagymás páccal lett befűszerezve, hogy végre kipróbálhassam a mozsaramat is, a másik fele pedig boltban vásárolható sertésfűszerrel. Plusz köretnek sült padlizsán, paprika, hagyma, cukkini és savanyúság. A vacsorát úgy készítettem, hogy pénteken ne kelljen főzéssel húzni az időt és időben elrabolhasson az én egyetlenem.
(+2 nap) Péntek, szabadnap, torta sütés és elrablás. Ez volt a terv. A vivré-ről megrendelt macis és szíves szilikon formáimat nem szerettem volna a saját sütőmben tönkretenni, ezért pénteken délelőtt átmentem garázdálkodni szüleimhez, hogy itt készítsem el az általam is ehető répatortát. Utána már csak reménykedni tudtam, hogy páromnak sem lesz ellenére ez a reform torta. :) A siker nem maradt el, aminek nagyon örültem és felkerül a finom és máskor is fogom még sütni listára, illetve a blog receptes gyűjteményébe :)
Az elrablás végül késeire sikerült. Régóta szeretett volna már párom elrabolni, de valahogy soha nem sikerült. Most picit későn ugyan, de eljutottunk Szentendrére romantikázni. Szeretem azt a várost, olyan "nekem való" (=romantikus). Szeretem a fényeit, az illatát, a szűk kis utcáit, a macskaköveket és a Duna közelségét, a dombokat és a templomokat. Úgy az egészet, tokkal és vonóval. Beültünk egy kis teázóba. Ami érdekes élmény volt. Egy részt tényleg hangulatos, és családias. Másrészt azonban én a tisztaságával nem voltam megelégedve. Egy macsek mellett foglaltunk helyet, ami egyrészt feszélyezett, másrészt meg tényleg még családiasabbá tette a helyet. Azért remélem legközelebb máshova megyünk. :) De nem panaszkodom, mert egy biztos, hogy emlékezetes lesz, és az elrablás akkor jó, ha évek múlva is emlékezni fogok rá. Erre pedig fogok :)
Sajnos csak négy napig tartott ez az ünnepsorozat, de ki az aki még elmondhatja magáról, hogy négy napig ünneplik és kényeztetik? Mondjuk vacsorával máskor is szívesen várom haza, de tény és való, hogy egy extra körítés nagyobb hangulatot teremt ahhoz, hogy elkápráztassam a főzőtudományommal. Felőlem aztán minden nap lehetne ünnep, és lesz is, ha majd együtt élünk. Addig azonban be kell érnie a születés és névnapokkal, húsvéttal és a karácsonnyal.
Advent első vasárnapja van. Itt az ideje picit más dolgokat előkészíteni és a lelket várakozással átitatni. Hit, szeretet, öröm, béke. A karácsonyt megelőző négy vasárnap szimbolikus jelentése.
Ma talán szakítsunk egy kis időt önmagunkra és tegyük fel a kérdést, hogy számunkra mit jelent a karácsony? Mit jelent a várakozás? Mit jelent hinni?
Hiszek-e annyira, hogy feltétel nélkül le merem tenni a teremtő kezébe az életem? Hiszek-e annyira, hogy el merem fogadni az ő válaszait? Hiszek-e annyira, hogy ne vitatkozzak vele?
És ha picit is gyenge, vagy bátortalan a válaszom, hogy igen, hiszek, akkor lehet bátorságot, erőt és kitartást kérni tőle. Mert kérjetek, és adatik. Szeretném, ha ez az elkövetkezendő négy hét elhozná a békét a környezetem szívébe, és a sajátomba is. Nem könnyű az az időszak, ami még az ünnepek előtt vár rám. Szükségem van egy utolsó nagy löketre. Túl sok minden szívja el az energiám, keserít el és bánatosítja meg az én lelkem.
Advent első vasárnapja van. Gondolkozzunk, elmélkedjünk el ezen egy picit.
Négy nap ünnep után, most négy hét ráhangolódás jön egy nagy és mindent megváltoztató ember születésének alkalmából. A Megváltó értünk jött erre a világra és csak azt várja, hogy megszólítsuk, kinyújtsuk felé a kezünk. Finom vacsorával várjuk, és a legnagyobb ajándékkal lepjük meg, amit csak adni tudunk neki. Békességet hagyok rátok. Legyen az ő békessége ebben a négy hétben a mi békességünk, hogy visszatekintve azt mondhassuk, ünnep ez a mai és megörvendeztethessük egy áldott, szerető ünneppel.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése