Szenvedélyek 1. - Tea

Van pár dolog, aminek nehezen állok ellen. Gyengeségem nem tagadom, inkább "megízlelem" édes ízét és megszagolom csábító illatát. Jó mélyet szippantok ebből a nedűből és elfogadom, már megint elcsábultam. Soha nem voltam még aromaterápián és nem is nagyon tanultam róla, de ahhoz nem kell semmilyen terapeuta, hogy tudjam minden, ami hat az érzékszerveimre a lelkemhez vezet és ott fejt ki valamilyen hatást.

Tehát mi az én szenvedélyem? Egy forró tea édes vagy épp fanyarkás illata, természetesen mézes vagy épp keserű száraz íze. Hangulatomtól és napszaktól függően. Párom lassan már megszokta és nem lepődik meg, ha ismét egy újabb tasak vagy doboz teával állítok haza. Nem mondom, az elején furcsállotta, és ráncoló homlokkal megjegyezte : "hiszen még el sem fogyott az előző..." Aztán szépen elfogadta. Nem tudok ellenállni a teáknak.

Kedvenc külföldi teaüzletem a Demmers Teahouse azonban úgy tűnik lekerült a No.1. helyről. Idestova hat éve vásárolok ott, de az áraik most már az egekbe szöktek, újabb törzsvársárlói kedvezménnyel nem rukkoltak elő, és annyival nem jobb a teájuk, mint más szálas tea bolté. A minőség persze változatlan, az ízek és a kedvencek megmaradnak, de a pénztárcám nem lett sajnos vastagabb. Bevallom a grapefruitos fekete tea és a Zöld Kimono néven szereplő ananászos zöld tea illa vagy a gyömbéresé verhetetlen. A Gumibogyószörp vagy más csodaneveken futó gyümölcsteái szintén mesések, de itt az ideje tovább ízlelni és új szerelem után nézni.

Két éve karácsonykor a Westendben egy teás standra lettem figyelmes. Ötletesnek tartottam, hogy teát töltöttek képeslapokba és vettem is belőle egyből, majd nagymamámat megörvendeztettem vele. Megkérdeztem merre van üzletük, de sajnos ekkor még nem sikerült nyitniuk egyet sem Budapesten. Sebaj, kivárom. A Hollán Ernő utca és csatolt övezetei igazi Gourmet környékké kezdi kinőni magát. Lássatok csodát egy éve ennek a teás standnak pont itt nyílt üzlete, ahova ma végre el is látogattam.

Mitől különleges a Luis teaház? 

Had idézzek a saját megfogalmazásukból, ami teljesen fedi a valóságot és az érzést, ami egy korty tea után átjárja az embert.

"A Luis Tea valódi szenvedélyből született. Egy csészében felfedezhetjük a több ezer éves végtelen keleti bölcsesség és a szüntelen változó szépség világát. Luis pontosan 2008-ban álmodta meg az új, minőségi, prémium magyar brandet, vagyis a Luis Tea Collections-t, melynek minden egyes darabja különleges alkalommá változtatja a szürke hétköznapokat. A körülöttünk lévő nyüzsgő világ egy szempillantás alatt elcsendesül. Ebben a harmonikus környezetben pedig eszünkbe jutnak az évekkel ezelőtti világrengető beszélgetések, a baráti diskurzusok, a délutáni teázások emlékei, a nagymama gyógyító teájának illata és élménye. A teázás szinte felér egy kalandos utazással, amelynek köszönhetően mi, magunk is többek leszünk. Egy forró tea ugyanis minden széppel, nemessel tölti be a lelkünket, gondolatvilágunkat, képzeletünket."

 Olyan messzire repíti a képzeletünket egy korty a Gondűző vitaminbombából, hogy hirtelen egy tavaszi kirándulásra képzelhetjük magunkat, amikor a természet kezd éledezni és a fák virágba borulni, friss fű illata tölti meg a levegőt és tisztító szellő simogatja az arcunkat miközben egy mezőn sétálunk át, hogy újra elnyeljen minket az erdő. Csendesen átölel és magába zár. 

Egyetlen hátránya a Luis Teaháznak az, hogy IR-esként nagyon oda kell figyelnem, a fantáziadús név mögött ne lapuljon egy hatalmas cukorbomba. Sajnos több teakeverék összetevőjében is megtalálható a cukor, vagy a glükózszirup. Viszont előny, hogy hatalmas a választék, barátságos az üzlet és kedves a kiszolgálás. Még egy zavaros, fárasztó nap után is, amikor lányos zavarodban ottfelejted a vásárolt holmi egy részét... És persze előny, hogy annyira közel van, hogy amikor észreveszed, hogy valami hiányzik, gyorsan vissza tudsz szaladni és az eladó megjegyzi, hogy ugyan megpróbált utánad menni, de addigra eltűntél... :) Végezetül az árérték aránya magasan veri a Demmers Teahouse kínálatát.

Ezek után nehéz megmondani mikor és hol kezdődött a szenvedélyes szerelem a teák és a teázás iránt. Talán nagymamám konyhájában a napraforgós bögrékkel. Amikor megtöltötte nagymamám forró vízzel a kézzel festett kerámia szépségeket és mindenki választhatott magának filtert. Majd órákig beszélgettünk és új ízeket kóstolhattunk. Egy kiadós csajos beszélgetés elengedhetetlen kelléke egy csésze forró tea vagy egy pohár bor ;)

Másik nagy "szerelmemről" a tusfürdők bársonyos és selymes illatú világáról majd máskor mesélek nektek. Addig is had ajánljam figyelmetekbe az Yves-Rocher legújabb illatát az almás-vaníliás tusfürdőt, testápolót, testpermetet vagy parfümöt. Jó atyám, akitől lehet a kifinomult szaglásomat örököltem erre már csak azt mondta: "A tusfürdő nem ennivaló. Milyen már hogy kedved támadna lenyalogatni?" Pedig hogy! Kedvem bizony! :)

Végezetül had zárjam mai bejegyzésem egy utolsó gondolattal, vagy mottóval a szenvedélyekről és az elcsábulásról:
Merj elcsábulni, merj az illatok világában elmerengni, mert egy igazi háziasszonynak is jár egy kis kényeztetés!