Új hét, új kihívások...Vége a szabinak, lassan itt a nyár vége...Mi kell még?!
Sajnos elérkezett a nyár vége és újult erővel bele kell vetni magunkat a munkába. Legalábbis illene lelkesen állni az előttünk álló kihívások elé.
Sajnos elérkezett a nyár vége és újult erővel bele kell vetni magunkat a munkába. Legalábbis illene lelkesen állni az előttünk álló kihívások elé.
Ami azt illeti reggel az óracsörgés baljós előjeleket festett az égre. Egy hétig sikerült elfeledtetnem magammal, hogy dolgozó nő vagyok, akinek munkahelyi kötelezettségei és felelőssége van. Hmm, be szép idilli állapot. Bevallom, hogy tavaly ilyenkor még a szabim alatt is azon járt az eszem, hogy mi lesz a következő héten, milyen kihívásokkal kell szembenézni, milyen feladatok vannak ütemezve az adott hónapra. Ilyen szempontból büszke vagyok magamra, hogy sikerült...ismétlem!...sikerült kikapcsolni.
Ellenben ennek az állapotnak az lett a következménye, hogy nehezen vettem fel a pörgést, és a magam által diktált tempót. Összességében azonban nem panaszkodhatom, sikeres napot zártam.
Sajnos mindig van az örömben üröm - egyelőre legalábbis még akad - és volt egy igen nagyon kedves és udvarias úriember - remélem érzitek az iróniát, mert egy bunkó, udvariatlan, agresszív egyénről beszélek - aki megkeserítette a napomat. Ezen igen nagyon nehezen sikerült túltenni magam. Aki dolgozott már ügyfélkapcsolaton vagy hallgatói ügyintézőként, az tudja miről beszélek.
Miután ezzel a kedves emberrel jól elbeszélgettem és harmadjára sikerült vele megértetnem, hogy én csak egy ember vagyok, aki a feladatot végrehajtja, de a döntést nem én hozom. Talán felfogta, hogy azzal, hogy vérengző fenevadként az én fejemet csócsálja, nyállal áztatja, jól megrágja, majd cafatokban kiköpi attól se az ő, se az én életem nem lesz könnyebb, elbúcsúztunk egymástól. Ami viszont nem vigasztal, hogy ennek a történetnek itt koránt sem lesz vége...
Viszont muszáj voltam 3-4 óra önmarcangolás és szokásos utálom az egészet életérzés után, rájönni, hogy ennek semmi értelme. Hozzá tartozik, hogy ebben segítségemre a párom volt, aki minden idejét feláldozva segített megfőzni a holnapi ebédem és reggelim.
Mint azt olvashattátok holnap ebédre rizses lecsó volt a terv, és padlizsánkrém reggelire. Anyukámmal egyelőre beosztottuk melyik nap ki főz a másikra. Ami praktikus, mert keveset egyikünk sem tud és míg az egyik ráér a másik éli az életét, tök jól lehet ütemezni a heti főzést. Tehát ma én voltam a soros a lecsófőzéssel. Párom isteni lecsót főz, és ha együtt csináljuk, akkor verhetetlent alkotunk. Persze egy-két alapanyag hibádzik - legalábbis az ő receptjéhez képest -, de szerintem így is zseniális ebédet hoztunk össze.
Mi a trükkje a lecsónak?
1. Főzd bele a szívedet és lelkedet. Ha szeretettel csinálod, biztosan finom lesz.
2. Ne sajnáld rá az időt!
3. Ne főzd túl!
4. Ha finom lett és holnap ebédre főzted, ne edd meg vacsorára.
Miután ezt tisztáztuk nézzük hogyan is kell lecsót főzni. Előfordulhat, hogy még soha nem próbáltad és ciki bevallani a barátnőid előtt, hogy nem tudod, hogyan kell. Itt nincs ciki, nincs tabu, segítek, hogy te is el tudd otthon készíteni.
Mindenki máshogy szereti: Van aki a natúr lecsó kedvelője, van aki krumplival, rizzsel, tarhonyával vagy tojással fogyasztja. Mindenhogy finom. Találd meg a hozzád illő kombinációt.
És ha netalántán nem szereted? Megértelek. 1.5-2 éve elképzelni nem tudtam, hogy ezt a paprikás, paradicsomos főtt zöldség kombót megegyem és szeretett ételemmé tegyem. Mi és mikor változott? Nehéz megmondani. Talán rájöttem, hogy egészséges, tele van vitaminnal és nem is olyan borzalmas az íze. No meg, megtaláltam a hozzám illő variációkat. Anyukám a krumplis lecsóra esküszik, én imádom a rizses verziót, de szívesen eszem tojással is. Párom a natúr lecsót kedveli. Az sem rossz, de akkor muszáj mellé kenyeret enni, azt meg most szeretném csökkenteni. Merj kísérletezni!
Lecsó recept:
1 kg paprika
30 dkg paradicsom
1 nagy fej vöröshagyma
olaj (vagy zsírszalonna)
só ízlés szerint
1. lépés. Szeleteljük a hagymát apróra. A paprikát karikázzuk fel (mi "kigyi-kígyó" formában végigvezetjük a hegyétől a csumájáig), a paradicsomot szeljük cikkelyekre.
2. lépés. Forrósítsuk fel az olajat (vagy a kockára vágott szalonnál süssük addig, amíg a zsírját ki nem ereszti magából), majd a forró zsiradékba tegyük bele a hagymát és dinszteljük üvegesre.
3. lépés. Tegyük bele a felkarikázott paprikát és sózzuk meg. Majd fedő alatt pároljuk.
4. lépés. 10-15 perc elteltével tegyük rá a paradicsomcikkelyeket és pároljuk együtt a zöldségeket.
5. lépés. Ízlés szerint sózzuk és puhára főzzük a zöldségeket.
Ha a krumplis verziót szeretnénk, akkor a megpucolt krumplit felszeleteljük és az egész tetejére karikázzuk nyersen és készre főzzük az ételt.
Ha a rizsest, akkor külön megfőzzük a rizst és a végén pár percig összefőzzük. (Lehet egybe is főzni az egészet, de én jobban szeretem külön.)
De magában is nagyon ízletes.
Kezdő szakácsoknak is ajánlom. A gyors sikerélmény garantált, csak ne felejtsd el néha megkeverni.
A mai főzés és lelkesedés a lecsóval nem merült ki. Mivel holnapra padlizsán krémet írtam reggelire és lassan padlizsán szezon van, úgy döntöttem nem elégszem meg a bolti verzióval, hanem a lecsó mellett készítek egy házi kencét is. A sütőben elfér, és az összekeverés nem igényel különösebb erőfeszítéseket. Tehát, ha haboznál, hogy bolti padlizsánkrémet vegyél, vagy házilag készítsd el, akkor ne agyalj ezen tovább, mert amíg a holnapi ebéd megfő, a sütőben szépen megsütheted a holnapi reggelidet is.
Padlizsánkrém:
1. Mosd meg alaposan a padlizsánokat, és tedd be egy alufóliázott tepsiben a sütőbe.
2. Vágj apróra egy nagy/közepes fej vöröshagymát (padlizsán mennyiségétől függ)
3. Pucolj meg 1-2 fej fokhagymát és préseld össze vagy vágd apróra.
4. Kb. fél óra - 3/4 óra alatt készre sütjük a padlizsánt, majd fa késsel (fémmel ne érj hozzá!) pucoljuk meg és nyomkodjuk krémesre.
5. Hozzáadjuk a hagymát, fokhagymát.
6. Borsózzuk, sózzuk ízlés szerint.
7. Lehetőség szerint házi majonézt készítünk hozzá (mustár, tojás sárgája és olaj gépi összekeverésével).
8. Az egészet jól összekeverjük, hűtjük és kenyérrel vagy puffasztott rizzsel tálaljuk.
Rengeteg jó receptet találni az interneten. Ne félj kísérletezni!
Amikor gyerek voltam szerettem anyukám fűszereit játékból össze vissza mixelni. Hálás vagyok neki, hogy hagyta kiélni a szenvedélyemet és nem szólt rám. Most nem félek ehető alapanyagokat összekeverni és kikísérletezni, hogy mitől lesz keményebb egy mártás, vagy folyósabb egy főzelék. Igazából semmi olyat nem keversz össze, ami nem ehető. Már csak az a kérdés milyen arányban teszed bele az ételbe és mennyire lesz fogyasztható, amit kreálsz.
Mai napi lecke:
Merj főzni és kísérletezni.
A sok recept ne ijesszen meg, hanem motiváljon.
Ha az első főztöd nem sikerül, akkor se add fel.
És ha a párod besegít, akkor élvezd ki minden pillanatát a közös alkotásnak, mert együtt főzőcskézni még jobb ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése