Küzdelmek, kihívások, töltekezés - IR-es hétköznapok

Sűrű hetek vannak mögöttem, de végre van egy kis időm megosztani veletek legújabb alkotásaimat és tapasztalataimat.

Sajnos a stresszfaktor most emelkedetten volt jelen az életemben és IR szempontból nagyon nem kímélt meg. Először is fogytam 2 kg-t, ami az én helyzetemben jelentős és igen csak nem jó irány. Egy-két hónapja örültem a +2 kg "hízásnak" (izmosodásnak?), most pedig zuhanómélyrepülésben elkezdtem fogyni. Emellett előbb megéhezek. A sok futkosás, idegeskedés eredményeképpen hiába eszem tízórait 9 óra fél 10 fele, 11 órakor már érzem a hasamon, hogy valami nem kerek a történetben. A másik megfigyelésem, hogy amikor stresszesebb időszak van, hiába szeretnék időben enni - nem mindig érti meg a környezet - nálam 5 perc is számít és nem fér bele, a "de ezt még gyorsan elmondom" és ott ragadok még 20 percre szerű helyzetek. Nem... Amikor szólok, hogy mennem kell, nekem tényleg mennem kell. Különben leesik a cukrom, türelmetlen leszek, szédülök, jön a fejfájás, a gyomor fájás és társai. Arról nem is beszélve, hogy mostanában nem egyszer nem volt lehetőségem olyat enni, ami a diétámba beilleszthető. Barátokkal étteremben/kocsmázás alkalmával nem volt számomra kompatibilis étel. Azt gondoltam, rendben, most az egyszer "bűnözök" és hamburgert ettem sültkrumplival (utóbbiból keveset). Az eredmény éjszaka gyötrő rémálmok és másnap émelygés, éjszaka veszett szomjúságérzet. Persze mindehhez kimerültség is társult, ezért a rémálmok intenzitását részleteznem sem kell. Ez lenne most az elmúlt hetek összefoglalója és bevezetője.

A lelki pillér és a szervezetem működésének mostani bemutatása után jöjjön pár étel, amit az elmúlt hetekben készítettem, készítettünk.

A hibás és rossz táplálkozási paramétereken túl, édesanyám jóvoltából - aki figyel rám, és ugyan nem lakunk együtt, de gondoskodik rólam - azért IR barát ételeket is ettem.

Sült tarja lecsós gerslivel

Vacsora (mert mostanában kevés zöldséget ettem)

Tepsiben sült pulykamell zöldségekkel

Rántottás szendvics zöldségekkel (buci Jó kenyér zabos tk. zsemle)

Tk túrós palacsinta (mert már nagyon kívántam a palacsintát)

Sport téren most egész tűrhetően állok barátnőmnek (bérma anyukámnak) hála, mert heti egyszer szorgalmasan és kitartóan járunk Alakformálóra a Life1-be. Ezen kívül - igyekszem - minden héten legalább egyszer boulderezni is menni a Műfalra. Igaz, hogy most már "beindult" a sport része is az IR kezelésnek, de még koránt sem tartok ott, ahol kéne. Egy éve februárban mentem el Dr. Sipos Anikóhoz az MM-be és beszéltük át a teendőket, írta elő a kezelésemet. Fél évig sajnos sport téren nem történt előrelépés. Az értékek szépen lassan javultak, de a sport hiánya egyértelműen látszott a vérképemen. Egy ideig a stressz faktor csökkenni látszott, most újra emelkedik. Táplálkozásra igyekszem odafigyelni, fél évig grammra pontosan azt ettem, amit kell, mostanában sajnos ez is megcsúszni látszik. A hóhért február elején akasztják. Megyek kontrollra, terheléses cukorra és meg kell mondanom picit félek attól, hogy mi lesz az ítélet. Javulás, romlás vagy stagnálás.

Most még van egy hetem, hogy jobban odafigyeljek magamra. Persze az élet alakítja a forgatókönyvet, sok esetben nem én. Tudom, hogy egy hét alatt nem lehet csodát művelni és ez egy hosszú folyamat "ellenőrzése", ami február 7-én történni fog, mégis jó lenne visszafordítani a dolgokat a jó irányba.

Nem győzöm magamnak hangsúlyozni, hogy tudom mi a tét... Egészségesnek lenni, tünetmentesen élni, rosszullétek nélkül és egyszer majd, ha itt lesz az ideje, akkor probléma mentesen babát vállalni és nem rettegésben élni, hogy egészséges legyen, megmaradjon és minden rendben legyen. Azt is tudom, hogy felesleges egyelőre ezen rágódni, de ahogy közeledik a vérvétel időpontja és mostanában ahányszor ismét a régi tüneteim, rosszullétem éreztem, sajnos eszembe jutnak ezek a dolgok.

Igyekszem a lelki részt is erősíteni. Kikapcsolódni, kreatív alkotó hétvégéken nem agyalni. Hamarosan indul a varrótanfolyam is. Remélem új löketet ad. A tavasz is jöhetne már. A szürkeség, a sötétség, a szmogos város nem könnyíti a dolgunkat és nehéz pozitívnak lenni.

Az életem területén minden szinten új kihívások elé nézek. Meglátjuk hogyan fogom venni az akadályokat. Néha arra gondolok, hogy anyáink ennyi idősen nem azon küzdöttek, hogy az egzisztenciájukat építsék, hanem gyereket neveltek, pelenkáztak, bébi ételt főztek. Nem véletlenül mondják, hogy mindennek megvan a maga ideje és a mi generációnknál kicsúsztak ezek a fontos időszakok. Mire pedig gyereket vállalunk kérdés mennyire leszünk kifáradva vagy honnan tudunk új erőt meríteni életünk egyik legszebb feladatának új kihívásának. Pontosan ezért a hétvégének szentnek és sérthetetlennek kell lennie. Az sem véletlen, hogy a keresztények a vasárnapot megszentelt napként "tisztelik" és pihenésre, kikapcsolódásra, feltöltődésre használják - persze a dogmatikai ünnepnapon kívül. Legalábbis jó lenne, ha ez így lenne és nem csak üres mondat, hanem tartalommal bíró tényleges pihenőnap lenne.

Mindenkinek meg kell találnia azt a tevékenységet, ami őt feltölti és pihenteti is. Nekem most ez a horgolás és a varrás. Párom megkért, hogy egy ismerőse kisbabájának készítsek alvókát, magamnak sem fejeztem még be a jógaszőnyeget, és barátnőm anyukájának is szeretnék ajándékot készíteni. Közben pedig a varrást, az új szerelmet sem hanyagolni. A múlt heti három bevásárlótáskából kettőt ki kellett javítanom, de most már a bontás is remekül megy. Ezen kívül régen a sütés boldogított, ezért ma arra is fogok időt szakítani. Szüleim fekete erdő sütit rendeltek uzsonnára. Lehet erre a kérésre nemet mondani? :) 

Találjátok meg ti is azt az elfoglaltságot, ami feltölt titeket. Reméljük hamarosan jön a tavasz, de addig még szükségünk lesz egy kis tartalék energiára. Szép vasárnapot és jó pihenést, töltekezést kívánok!

Szerelmes vagyok...Úgy hívják Singer 3232

Igaz sütős-főzős, házimunkás bejegyzést ígértem, de nézzétek el nekem, hogy ismét egy kézimunkás bejegyzés következik. Szeretném veletek megosztani egy új szerelem hites történetét, hátha ragadós és fertőző ez a betegség. Azt mondják influenza járvány vagy az országban, ha varrás útján terjed, akkor azt hiszem én is az áldozatául estem.

 

Egy hete csütörtökön megérkezett kisebb nagyobb döccenőkkel a varrógépem. Szegedről rendeltem és nagyon elégedett vagyok a Varrógépszaküzlettel. Korrektek voltak mindvégig és segítőkészek. Tökéletes és hibátlan árut kaptam. A gond a postával volt, de sikerült ezt is megoldani, a szállítmány pedig csütörtök este már a lakásomban volt. Párommal este tízkor nem akartuk beindítani, mégiscsak szegény szomszédok alapon...Megkíméltük őket. Kicsomagoltuk, a helyére állítottuk, megsimiztem, gyönyörködtem benne. Alig vártam péntek délután, hogy rohanjak haza kipróbálni. Igen ám, de a nagy izgalomban órákig kerülgettem, bátorságot gyűjtöttem, olvasgattam a kis könyvecskéjét, videókat néztem, mire be mertem kapcsolni és elindítani. Ha tudtam volna ez után mi jön, lehet kerülgetem még egy picit. 

Azóta vele álmodom, vele kelek, vele alszom és alig várom, hogy újra használhassam, alkothassak. Tele vagyok ötletekkel és most már kisebb anyaggyűjtemény is kezd alakulni a lakásban, amit lassan teljesen kinőttem, de azért még egy kis hely talán akad nekik. :) 

Apránként vettem szabóollót, cérnabontót és cérnákat, kis cérnavágó ollót, szalagokat. Rengeteg ingyenes szabásmintát mentettem le az internetről, amiket rögtön csoportosítottam is. Most már van tervezős füzetem, mert eleinte csak hasra ütéssel vágtam és varrtam az anyagokat. Rögtön múlt szombaton már füles táskát varrtam a kedvenc virágommal díszített anyagból, amit persze nem lehet kidobni, ha elrontanám akkor sem, hiszen kár lenne érte. Meglepő módon az egyik sarka tökéletesen sikerült, a másik viszont sehogy sem akart összeállni. Bontottam, varrtam, bontottam varrtam. És amikor jónak tűnt, kiderült, hogy a külső anyag kicsúszott valahogyan. Elfogyott a türelmem és kétszer jól áttoltam rajta a gépet, amitől persze borzalmas lett a sarka. Türelmem már nem volt még egyszer lebontani, a lelkesedésemet pedig nem szerettem volna elveszíteni, ezért most nem bolygatom tovább. Jó lesz az anyagaimnak... 

 

Fel nem adtam a táskavarrást, viszont visszatértem a még pénteken gyakorolt zsepitartókhoz. Ezeket a Varróház online videótanfolyam 3. e-mailben küldött anyaga szerint készítettem. Azóta már jó párat legyártottam. Mindegyiknek van hibája, de az volt a legjobb érzés, mikor rájöttem, hogy mit és miért rontottam el. Persze a zsepitartó unalmas lenne a huszadik után, ezért varrtam még egy kis táskát, most már egyszerűbb designe alapján, de ehhez sem volt szabásmintám. Az anyag mintája adta magát, ezért a mérete sem lett túl nagy. Illetve ebből az anyagból készült még egy zsák is, ami eredetileg a falmászócipőmnek lett gyártva. Végül még nem tudom mire lesz befogva, de ki tudja, lehet megkapja a cipőm... Ez különösen közel áll a szívemhez, mert nem egyedül készítettem. A héten volt szerencsém párommal közösen alkotni. Mivel tud varrni, ezért megkérdeztem lenne-e kedve együtt zsákot varrni. Olyan jó ötletei vannak, hogyan kéne kivitelezni a dolgot, hogy mondtam mutassa meg, készítsük el együtt. Tehát végül este nyolckor elkezdtünk szütyőt varrni. Utólag most már tudom mit rontottunk el, de akkor is a szívemhez közelálló darab született.

Számos tervem és elképzelésem van, amiről folyamatosan be fogok nektek számolni. Ha szeretnétek ti is varrni, de azt sem tudjátok, hogy hol érdemes elindulni. Mi alapján válasszatok gépet, vagy tanfolyamra is szívesen járnátok, akkor kövessétek továbbra is a varrós bejegyzéseimet. Le fogom írni a saját tapasztalataimat. Első körben a Varróház oldalán találtok egy remek dokumentumot, ami segít a varrógépvásárlás során. Itt is vannak ingyenes minták, egyszerűbbek, haladóbbak, érdemes szemezgetni közöttük. Hozzájuk fogok februártól tanfolyamra is járni, ezért később a tanfolyami élményekről is olvashattok majd.

A blog témájára visszakanyarodva, had mondjam el nektek, hogy életem egyik legjobb döntése volt belevágni a varrástanulásba. Új távlatok nyíltak meg előttem. Annyi silány minőségű ruhát lehet venni a boltokban, amik az esetek jelentős részében nem is tartanak sokáig, és előfordul, hogy el is állnak itt vagy ott. Ha tudsz varrni, olcsóbban vagy hasonló áron, mint a bolti, saját magad készítheted el egyedi ruháidat, amik nem hónapokig, vagy maximum egy szezon erejéig viselhetőek, hanem évekig. És ha megunod, csak picit át kell szabnod, alakítanod, és következő 3-4-5 vagy még annál is több évig használhatod őket. A gyerekruhákat szintén aranyárban adják a boltokban. Ha magad készíted el, akkor több generációt kiszolgáló örök darabok fognak születni a saját kezed által. Büszkeség fog elönteni téged és gyermekedet is, mikor a ruháidban megy bölcsibe, oviba vagy iskolába és a társai irigykedve nézik a legújabb cuccait. Most különösen szezonja van a farsangi jelmezeknek. Nem kell ócska jelmezben küldened a csemetédet és bérelni, vagy rendelni valami kínai gyártmányt az internetről, hanem amit együtt megálmodtok, azt el is tudod készíteni neki. Játékokat varrhatsz, vagy a háztartásodat otthonosabbá varázsolhatod. Saját magad varrhatod meg a függönyöd (amivel szintén tízezreket tudsz majd spórolni), alkalomhoz, évszakhoz, ünnephez dekorálhatod ki a lakást terítővel, köténnyel, apróságokkal.

Folytassam még a sort? :) Évekig halogattam a varrás elkezdését. Hol időre, helyre, pénzre hivatkozva. Most már lehet olcsóbban is varrógépet venni, ha van egy íróasztalod, akkor tudsz neki helyet szorítani. Szabni meg, ha nagyon muszáj lehet a földön is... Ne a kifogásokat gyártsd és keresd. Gondold végig mit nyerhetsz és megéri-e a ráfordított időt és energiát. Ha a válaszod igen, akkor ne habozz, olvass tovább, keresgélj az interneten, és vágj bele! Vigyázz! Fertőző és függőséget okoz! :)

Újévi kézimunka és egy új szerelem

Még júniusban írtam arról, hogy elkezdtem horgolni. Azóta szerelem, és egy jó kikapcsolódás lett ebből a csodás kezdetből. Egyik munkám sem tökéletes, de büszke vagyok mindegyik darabra, ami a kezem közül kikerült. Hogy miért? Mert én alkottam. Saját kezem munkája, időt és energiát nem sajnálva. Amíg a nyáron munkanélküli voltam - rövidebb hetek, hónapokig - gyorsabban tudtam haladni. Utána csak esténként, éjszakánként, vagy esetleg hétvégéken lopva szakítottam rá időt. A horgolásban az a jó, hogy nem tudsz elkalandozni, hülyeségeken agyalni, mert kezdheted elölről az egészet és bonthatod le akárhányadik sornál is tartasz. Számolni kell! Pontosan tudni hány szemet horgoltál egy körben, mennyit szaporítottál vagy fogyasztottál. Évekkel ezelőtt csak álmodoztam erről a tudásról, aztán gondoltam egyet és kihasználva, hogy nincs munkám megtanultam. Nem is olyan ördöngősség, mint elsőre gondoltam. Hozzáteszem a horgolós Facebook csoportokban megosztott alkotások mögött az én munkáim elbújhatnak, de imádom csodálni mások munkáit. Talán majd egyszer nekem is sikerül hibátlan babát, vagy bármi mást készíteni.

 

Mik készültek fél év alatt nálam és min dolgozom jelenleg:

 

Legelső munkám egy jegesmedve akart lenni Edward állatsereglete című könyvből, majd ezt követően csak ajándékba készítettem horgolmányokat.

Ahogy augusztusban beszámoltam róla a sok esküvőn kívül ismerőseink körében a gyermekáldások száma is megszaporodott. Szerettem volna saját készítésű ajándékkal kedveskedni, ezért első körben három alvókát készítettem.

Utána besűrűsödtek az események, mert még augusztusban elkezdtem barátnőm születésnapjára egy cicát, de sajnos csak októberre lettem készen vele. Új munkahely, sok feladat, néha hétvégenként is dolgoztam. Jó időszak volt, de sajnos a hobbimra és a kikapcsolódásra nem sok idő jutott.

A következő nagy projekt Karácsony volt. Rengeteg ajándékot kellett elkészíteni, hiszen ha már van egy új hobbim, miért ne kedveskednék minden családtagnak és barátnak egy-egy általam készített aprósággal. Végeredményként három cica (Apukám, Párom, unokaöcsém), egy hatalmas kosár (amibe édesanyám pakolhatja a selyemfestős holmijait), valamint jó pár Mikulás "kaspó" került ki a kezeim közül. Mindegyiket öröm volt készíteni.

Ahogy az a felsoroltak alapján, illetve a képekből is kiderül, saját részre még nem készítettem semmit. A legelső macit megtartottam ugyan, de nem ez volt az eredeti célom vele. Most valami olyat szerettem volna alkotni, amire szükségem is van, haladós, de praktikus és hasznos is. Évekkel ezelőtt vettem egy jógabérletet. Jó sok alkalmas volt és nagyon drága, de akkori munkáltatóm jóvoltából Szép kártyával fizettem, ezért nem érzékeltem annyira, hogy hiányozna a költségvetésemből ez az összeg. Szó mi szó, azért is vettem meg ezt a bérletet, mert adtak hozzá egy jógamatracot. Igen ám, de ez a jógamatrac évek óta porosodik, és egyre jobban fáj érte a szívem, hogyha így folytatódik, csak tönkremegy. Úgy döntöttem, akár milyen sok idő is, horgolok neki egy tokot. Előzetes számításaim szerint kb. 5 gomolyag fonalat fog elnyelni ez a kis cukiság, de remélem megéri az időt és az energiát.

Ennek a projektnek a volumene és az év végi számadás, majd a 2017-es újratervezés döbbentett rá arra, hogy tavaly szeretettem volna megtanulni varrni is. Halogattam, mert a tanfolyam sem olcsó, a gép sem az, és helyem sem sok van neki. Azzal vigasztaltam magam, hogy ha majd elkészül a ház, és lesz egy kreatív sarkom, akkor oda veszek egy gépet. Akkor biztosan lesz idő megtanulni varrni és sok szépséget készítek majd a gyerekeimnek.
A blog eredeti célkitűzései között szerepelt, hogy a háziasszony léthez, és annak ismereteihez nem árt, ha az ember lánya, asszonya úgy bánik a varrógéppel, mint egy doromboló kiscicával. Ahogy a horgolásnál, biztos vagyok benne, hogy a varrásnál is remek érzés, ha az általad készített holmit látod a családtagjaidnál, vagy rajtuk.
Nagy levegőt és bátorságot vettem, majd még december 31-én bejelentkeztem egy tanfolyamra, ami februárban indul és tegnap megrendeltem a varrógépemet is. Ha minden igaz, akkor holnap érkezik! Nagyon várom már, hogy kipróbálhassam és beszámolhassak nektek az első tapasztalatokról. A tanfolyam alatt lesz beszámoló az ott tanultakról is.

Örülök, hogy egyre több mindent el tudok készíteni, és bízom benne, hogy mire a "saját portámon" háziasszonykodhatok, addigra olyan tudással leszek gazdagabb, ami megkönnyíti az életet és még több melegséget visz az otthonomba és annak kialakításába. Ki tudja, lehet, hogy a függönyöket már én fogom megvarrni a ház ablakaira, és akkor ugye milyen hasznos, hogy nem halogattam tovább a tanfolyamot ;)

Nektek vannak ilyen halogatott álmaitok? Idén mit fogtok megvalósítani közülük?
Tartsatok velem és feszegessük idén együtt a határainkat!