Ideje változtatni - Újraindulás, évösszegző

Tavaly augusztus 23-án indult a blog. Néha kisebb, néha nagyobb megszakításokkal osztottam meg veletek a háziasszonnyá válás útját, az IR-es küzdelmeket, a munkahelyi válságokat. 

Honnan indultunk?

1 év. És az életed megváltozik. Új időszámítás kezdődik. Háziasszony leszel, a saját portádon. Ez a blog abban kíván segítséget nyújtani, hogy elérd az álmaid és mindeközben jó háziasszonnyá is válj. Főzés (laktózérzékenyen is teljes életet élve), varrás, mosás, ház körüli munkák, azok a bizonyos utálatos házimunkák, mint a vasalás vagy a mosogatás, más szemmel a világ. Készüljünk együtt a házas élet és a gyermekáldás örömeire, nehézségeire. 

A kiindulási ponton ezt az összefoglalót adtam a blognak. Sajnos - valószínűleg sokak csalódottságára - nem egészen erről szólt, szól a blog. A terv az volt, hogy 1 év múlva, azaz idén nyárra, ősz elejére a házikónkban élhetünk majd párommal. Az idő és az anyagiak azonban sokban befolyásolják a terveket, ezért jobb esetben télre, de lehet csak jövő tavaszra lesz belőle költözés. A rombolási munkákból nem igen tudtam kivenni a részemet. Egyszer-egyszer egy kis vakolat verés, vagy téglapuceválás volt ugyan a részemről, de a teljesítményem nem volt túlságosan említésre méltó. Ezért felesleges lett volna ennek nagyobb bejegyzést is szentelni. Például hogyan fugázzunk, csempézzünk, fessünk ablakot és ajtót. Tehát ez a rész igencsak hiányos maradt a blogon.

Az elején még igyekeztem olyan bejegyzésekkel színesíteni az oldalamat, ahol háztartási praktikákat osztottam meg, miközben én is tanultam azokat. Viszont egy idő után úgy éreztem, hogy miért is írok erről, amikor ti már biztosan sokkal, de sokkal jobban tudjátok, ismeritek ezeket. No meg. Az idő itt is olyan tényező volt, ami ellen a munka és néha az ingázás mellett, nehezen jutott időm. És igen, most is fut a lakás, és egyszerűen nem érem utol magamat... Gondolom ez is ismerős mindenki számára. Hozzáteszem egyelőre még gyerek nélkül...(És felmerül a kérdés bennem is, akkor mi lesz itt később...) A párom nagyban motivál, ezért attól nem félek, hogy ha együtt élünk majd, akkor is ennyire hagynám, hogy elfajuljanak a rendrakás körül ennyire a dolgok. Nem kell majd utaznom azért, hogy találkozzunk, ahogy neki sem. (Bár akkor majd a szüleimhez fogok, de az már más.) És persze együtt mindent könnyebb - gondolom még most. Ablakot mosni például nem tudok egyedül. Az erkélyajtót - mert csak az van - nem lehet kinyitni és a dupla üveg közé benyúlni sem egyszerű, nem hogy letakarítani. A belmagasság sem épp alacsony, ezért egyedül nem vállalkozom a függönyök levételére sem. Tehát vannak olyan feladatok, amik ordítanak azért, hogy "csinálj meg", de egyszerűen nem tudom. Innentől kezdve körülnézek a lakásban és... Elmegy az egésztől a kedvem is...

Főzés téren hangsúlyosabb volt a blog. Sok recepttel, ötlettel jöttem. Igaz a kezdeti indulástól számítva orvosilag is diagnosztizált IR-em lett+PCOS-em. Ami nehéz pályás versenyzőt faragott belőlem. Tartom a 180 grammos ch diétám, és a kaja került az életem központi helyére. Ennek hátrányaival és előnyeivel egyaránt.

Oda kell figyelnem magamra!

A sport az IR miatt, de szerintem a háziasszonyság miatt is fontos téma. Attól még, hogy a házimunkát ellátod, magaddal, az egészségeddel is kell foglalkoznod. Érintőlegesen erről is volt szó és még lesz is a jövőben. Ha végre elindulok egy egészségesnek mondható úton és rendszeressé válik az életemben. Viszont még mindig keresem a "mit tesz boldoggá" és "mi az, amit könnyedén tudok végezni" sportot, mozgásformát.

Kézimunkázás, mint a háziasszony "szerep" része, szintén volt korábban is téma és ismételten lesz, lehet és kell is róla beszélnünk.

Új hobbim a horgolás. Az első küzdelmek után beleszerettem. Ahogy a horgolós csoportokban is írják Facebookon: "függőséget okoz". Gyönyörű alkotások, kreatív lányok, asszonyok, nagymamák. És néha még férfiak is!

Merre tovább?

Nehéz megmondani. Szeretnék olyan tartalmat szolgáltatni, amiért megéri újra és újra ellátogatni az oldalra. Viszont önmagamból sem tudok teljesen kivetkőzni és nem is akarok.
Biztos, hogy lesznek lelkizősebb részek, de igyekezni fogok újra háziasszonyosabb témákat hozni.
Időbeosztásról, kreatív "mamiságról", IR barát receptekkel finom ételeket megmutatni nektek. A ház talán abba az állapotba kerül lassan, amikor eredeti terveimnek megfelelően a felújítási folyamatokról is bővebben tudok majd értekezni veletek.
Horgolás mintákat hozni, vagy csak megmutatni a legújabb alkotásaimat.

Az oly népszerű CH táblázatot és adatokat tovább tölteni, mert a füzetből van még mit jócskán megosztani veletek.
És ha van olyan téma, amiről szívesen olvasnátok, cserélnétek eszmét, akkor azt is szívesen fogadom.

Néha eltántorít az írástól az is, hogy kinek is írom én ezt a blogot. Nektek - maroknyi kis olvasómnak - vagy magamnak? A válasz is-is.

Remélem a sok lelkizős rész után is velem maradtok és tovább olvassátok az én kis eszmefuttatásaimat, ötleteimet, élményeimet, kreatív mamivá válásomat.

Mert nélkületek nem az igazi ez sem... :)

Ti teszitek azzá, ami. Bloggá, aminek vannak követői, olvasói és akikért megéri hétről hétre új bejegyzéssel előrukkolni :)



Ez a bejegyzés most itt véget ér, de remélem egy picit másként, új témákkal és régiekkel folytatódik.