Diéta?Sport?Lelki pillér? - Hol marad a háziasszony?!

Nagyon régen nem írtam már a blogba, aminek számos oka van. Az egyik, hogy pörögtek az események körülöttem és nem volt időm sem erőm hozzá. Pár hete felmondtam, és elérkezett az utolsó napom a munkahelyemen. Jelenleg jól megérdemelt pihenésemet töltöm az új kezdet előtt. Másik érvem és okom, hogy a nagy szabadidőt kihasználva elmentem a negyedéves kontrollra endokrinológusomhoz, aki Dr. Nas Katalin helyett - nem rég született gyermeke miatt -, Dr. Sipos Anikó lett és nagyon elégedett vagyok vele. Endokrinológiai okokból újra elmentem dietetikushoz, most a MensMentis egyik szakemberéhez Schlaffer-Szilágyi Nórához. Ezen túl jártam fogorvosnál, ahol kiderült, hogy "bölcs lettem" és a bölcsesség fogam, ami még nem okoz problémát, de ha fog, akkor megszívtam, másrészt ebből kifolyólag panorámaröntgenre is el kellett gyorsan rohannom. Mit hagytam ki a sorból? Ja igen, jelenleg a leglényegesebbet. Próbálom kihasználni az időt és megírni a mester szakos diplomamunkámat. Tehát összességében elég sűrű napokat élek meg attól függetlenül, hogy itthon vagyok és pihenni sem ártana végre.

Ha nem bánjátok azért részletekbe is merülnék egy-egy pont kiemelésével. Októberben voltam először a MensMentisben endokrinológiai szakrendelésen. Akkor teljesen összezavarodtam. Nem tudtam kinek fogadjak szót - nődoki, MM-es belgyógyász, vagy keressek egy harmadik független "szakértőt" - ezért mindenkinek a véleményéből és előírásából megfogadtam egy picit. Ez pont ahhoz volt elég, hogy lássam igenis szót fogok fogadni az MM-es kezelőorvosomnak, akinek összességében igaza volt. Másrészt folytatom az AVIVA tornát, mert láthatóan eredményes volt, és ha babát szerettünk volna, akkor nagy eséllyel sikerült volna. A diétát is komolyabban veszem, mert ugyan terheléses vérvételen nem voltam mostanában, összességében úgy érzem ezen a téren is van még hova fejlődnöm. A kezdeti "én nem fogok kalóriákat mérni és számolni" kijelentésem után arra jutottam, hogy megpróbálom számolni a bevitt kalóriát és ésszel szót fogadok a dietetikusnak is. Kiderült, hogy nekem a 160 gramm szénhidrátbevitel kevés és 180-ra állított be, illetve vacsi után utóvacsi elfogyasztását javasolta. Eddig is nehezemre esett megenni a kb. napi szükségletet és mindig alulteljesítettem a penzumot, de most be is igazolódott, muszáj többet ennem. Újra visszatértek a szédülések és próbálom magam kényszeríteni, hogy egyek. Persze a kényszertől csak rosszabb a helyzet, mert annyi kedvem sincs enni, mint előtte. Ezen fogok most dolgozni, mert tudom, hogy valahol mélyen itt elbújt egy lelki ok, amit egyelőre nem tudok azonosítani. Más IR-es sorstárs a falásrohamokkal küzd és azzal, hogy bármikor bárhol tudna enni, nekem az a legnagyobb bajom, hogy megegyem azt az előírt 180 gr ch-t, amit meg kéne... És amikor belegondolok, hogy egy egészséges ember 200-220 gr ch-t eszik meg egy nap...ámulok és bámulok, hogy hogyan képes erre... No innen szép nyerni. Azért az elmondható már most is, hogy jó úton járok és az eredmények ezt igazolják.

Sport téren is jobban oda kell figyelnem. Időt szakítani rá és új sportokat kipróbálni, amiket már régen ki szerettem volna. És itt a tavasz! Lehet menni futni. Hamarosan Middicita (április 17-én) és le kéne futni 7 kilométert, aztán májusban a Coca-Cola Női futógálán 10-et... Erre meg azért nem ártana készülni is... :) A szobakerékpárt lassan vissza lehet tolni a sarokba és a szabadba sportolni valamit. És ott van a bérletem, amit a Life1 Nyugatiba vettem még január elején és a tél végi betegeskedés miatt nem kezdtem meg lejárni, most itt az idő, hogy oda is ellátogassak és kipróbáljak valami újat. Példának okáért a TRX-et, amit a doktornő javasolt még októberben és korábban magam is sok jót hallottam és olvastam róla. Számos lehetőség közül lehet válogatni, tehát nincs mese, ezen is javítani kell. De azért nem olyan vészes a helyzet, mint ahogy most lefestettem. Az AVIVÁt heti 2x gyakorlom és mostanában a szobabicikli sokat előkerült, sőt igyekeztem tényleg minél többet gyalogolni, ha egy-egy megállót is, de inkább lesétálni a villamosozás, buszozás helyett. Sok kicsi, sokra megy... :)

Lelki pillérben bekövetkezett változásnak pedig ott van a munkahely váltás. Egyelőre még csak sejtem milyen lesz az új helyemen, de azt más most érzem, hogy mennyivel jobb a régi nélkül. Még kell egy kis idő, hogy teljesen magam mögött tudjam a múltat és gyorsan meg kell írni a diplomamunkát, hogy már az se béklyózzon hozzá. De ügyesen alakul ez is. :)

Napról napra egyre jobban és jobban vagyok, ahogy az agykontrollosok mondják. És igazuk van. Tényleg napról napra, egyre jobban és jobban vagyok.

Ebben pedig nagy segítségemre van a lelki vezetőm is. Sikerült megtalálnom a tökéletes személyt erre és a kezdeti félelmeim gyorsan eloszlottak. Tényleg ő az én emberem :) Már most érzem a hatását és a pozitív változásokat, amiket közös erővel képes leszek elérni.

Nem lehet eleget mondani és hangsúlyozni, hogy a 3-as pillér, ami igazából 4! milyen fontos egy betegségben. Legyen az IR+PCOS vagy bármi más. Találd meg a megfelelő orvost, akinek szót tudsz fogadni (gyógyszeres kezelés, vitaminok, vérvételek stb.), sportolj!!!!, és táplálkozz egészségesen (esetemben 180 gr ch diéta számolva!) és 4. lelki pillér, miszerint igaz a mondás épp testben épp lélek. Ha a lelkedben valami nincs rendben, az ki fog hatni az egészségi állapotodra is.

A hosszas bevezető és a jelenlegi egészségügyi állapotom, küzdelmeim levezetése után ismét felteheted a kérdést, hogy miért ír ez a nő itt össze-vissza IR-ről meg PCOS-ről, diétáról, sportról egy háziasszony blogban?! A válasz igen egyszerű. Ahhoz hogy a háztartásomat jól vezessem, a családom életet jól menedzseljem és egyáltalán egy szép napon lehessen családom és ne csak álom legyen, hogy 3-4 gyerek szerető anyukája legyek, ezek a lépések hozzátartoznak az életemhez.

Most kell megtanulnom azt, hogyan diétázzak okosan. Ránézésre tudjam, miben mennyi kalória van, és megtanuljam beosztani az időmet. Jusson idő MAGAMRA, a sportra, a főzésre, a lelki dolgokra. Amikor már ott lesz a baba ő lesz központi helyen, még jobban oszlik majd a figyelem és lekerül rólam. Ez az, amit most kell megalapozni és megtanulni. Ami jelenleg gyötrelmesen nehéznek tűnik, az addigra rutin legyen és könnyedén menjen. Meg bírjam enni a szükséges mennyiségű ételt, amikor már nem csak magam miatt fontos, hogy megfelelő tápanyagot vigyek be a szervezetembe, hanem a bennem fejlődő magzat miatt is különösen fontos lesz!

Még mindig kérdés számodra, hogy miért van helye egy háziasszony blogban ezeknek a témáknak?

Ha te nem jársz ilyen cipőben, mint én és több ezer sorstársam, adj hálát a jó Istennek. Viszont soha nem tudhatod, hogy mit hoz a holnap. A statisztikai adatok is azt igazolják, hogy a lakosság jelentős része küzd cukor problémákkal. Vajon miért? 

Egy életmódot mutatnak az IR-esek, ami minden egészséges embernek példa értékű lehet. Csak rajtad múlik, hogyan állsz hozzánk. Divatdiétának bélyegezed és új hóbortnak, amit az orvosok azért találtak ki, hogy lehúzzák az embert, vagy észreveszed a generációs problémákat, amik a segítségével megakadályozhatók, megelőzhetőek lehetnek.

És ha még mindig van benned kíváncsiság és eljutottál a blogbejegyzésem ezen pontjára, akkor most már ne fordulj vissza :) A következő bejegyzésekben ígérem visszatérek a megszokott csajos, háziasszonyos témákhoz.
A legkitartóbb olvasókkal megosztok még pár képet az elmúlt hetekben alkotott finomságokról, mert igen IR-esként is lehet jót és finomat enni. Sőt... :) Kitárulkozik előtted a világ és az ízek kavalkádja. A végén pedig azt veszed észre, hogy ha nem szerettél eddig enni, megszereted ezt a tevékenységet is... :) 

Kölesfelfújt meggyel

Teljes kiőrlésű bundában rántott hús és zöldségfasírt, kovászos uborkával, savanyú káposztával és basmati risszel

Medvehagymás teljes kiőrlésű zsemle (más liszteket használtam ezért lett zsemle)
Alaprecept: http://dietakesalmok.blog.hu/2016/03/13/medvehagymas_lepenykenyer_a_csalad_kedvence

Teljes kiőrlésű kiflik

Recepteket ma idő hiányában nem fogok tudni feltölteni, de holnap ígérem pótolom és megosztom veletek azokat is!



Köszönöm, hogy velem tartottatok ma is!:)